104. Brekelenkam, Quiringh Gerritsz Van (Zwammerdam,1622/29 - Leiden,1669/79)

A felolvasás

olaj, fa

46*62 cm

j.j.l.: Q.v.B. (ligatúrás)

A képen egyszerűen berendezett szobában egy idős házaspárt látunk, akik a napi munka végeztével, csendes felolvasással töltik jól megérdemelt pihenőjüket. Az előtérben szakállas, sapkás férfi üldögél karosszékében, összekulcsolt kezeiben botját szorongatva, és szemmel látható áhítattal hallgatja felesége szavait, aki az ölében tartott könyv méreteiből ítélve épp a Szentírást olvassa. A szerény berendezés leginkább figyelemre méltó darabja a két figura között látható rokka, az előtérben két oldalt megjelenő edények és bútorok arra utalnak, egyszerű emberek otthonába pillanthatunk be.
A festmény jobb alsó részén, egy fatálon rejtőző, ligatúrás monogram egy olyan festőre utal, akinek életéről vajmi keveset tud a művészettörténet. Quiringh Gerritsz. van Brekelenkam egy Leiden közeli kisvárosban látta meg a napvilágot valamikor 1622 után. 1648-ban már Leidenben találjuk, a város festőit tömörítő Szt. Lukács céh alapítói között. Egész hátralévő életét ebben a városban töltötte, meglehetősen szerény körülmények között, kétszer nősült, és kilenc gyermeket nevelt. Ennek ellenére, vagy talán épp ezért, festőnk különösen termékeny életművet produkált. Népes családja megélhetését azonban valószínűleg még így sem tudta kizárólag a festésből biztosítani, mivel a források szerint 1656-ban engedélyért folyamodott, hogy sört és brandyt árulhasson.
Feltételezések szerint mestere talán a leideni finomfestők iskolateremtője, Gerard Dou lehetett, ez azonban nem bizonyított. Mindenesetre Brekelenkam korai, remetéket ábrázoló műveinek festői stílusa egyértelműen Dou hatását mutatja. Kompozícióit ebben az időszakban részletező ábrázolásmód, és különösen vékonyan felhordott festékrétegek jellemzik. Az 1650-es évektől képein mindenekelőtt az egyszerű városi mesteremberek műhelyeit és otthonait láthatjuk, családok mindennapi életébe nyerhetünk betekintést. Különös előszeretettel ábrázolt idős, fonalat fonó vagy olvasó asszonyokat, cipész- és szabómestereket munka közben. A 17. századi holland életképfestészetben ez utóbbi tematikát ő jelenítette meg elsőként festményein. Többnyire kis- és közepes méretű fatáblára festett képeinek koloritját meleg barnás és okker színű tónusok jellemzik, amelyeket olykor a szürke árnyalatai gazdagítanak. Egy-egy jól bevált kompozíciót többször és többféle változatban is megfestett, mind a figurák, mind a képi elemek gyakran ismétlődnek művein. Az árverésre kerülő festményen látható rokka, vagy a bal oldalon feltűnő kézi pumpás kút pl. képeinek visszatérő, kedvelt motívumai.
Az 1650-es években festői stílusa kissé oldottabb, kevésbé részletező, néhány olyan kortársáéhoz hasonló, mint pl. Abraham de Pape, Pieter Slingeland, Pieter van den Bosch vagy Esaias Boursse. A leideni finomfestőkhöz csupán témaválasztásában kapcsolódik. Az 1660-as években tematikája némileg kibővült, művein megjelennek a piaci jelenetek és az előkelőbb társaságokat ábrázoló kompozíciók is.
Brekelenkam teljes alkotói periódusában ugyanakkor nagy kedvvel ábrázolt képeinek előterében csendéleti elemeket, amelyeket rendszerint a padlón gondosan elrendezett konyhai edényekből és bútordarabokból állított össze. Képünkön két ilyen részlet is megfigyelhető, jobbra egy háromlábú széknek támasztott, nyolcszögletű fatálat látunk egy kendővel, a széken egy kenyeres kosarat, a padlón pedig egy korsót, a bal oldalon pedig a kézi kút csöve alatt egy hordót és konyhai edényeket, látszólag véletlenszerű elrendezésben.
A budapesti kép közeli analógiája a new york-i Metropolitan Museum gyűjteményében látható, a kompozíció egyszerűsített változatát pedig a Szépművészeti Múzeum őrzi. Egy ugyancsak közeli változatot 2017-ben aukcionált a londoni Sotheby’s. Sajnos képünkön szemmel láthatóan nyomokat hagytak az elmúlt évszázadok viharai, azonban egy szakszerű restaurálás minden bizonnyal sokat lendíthetne a mű jelenlegi kondícióin.

Irodalom: E. Plietzsch: Holländische und Flämische Maler des 17. Jahrhunderts, Leipzig 1960, 42-44.
A. Lasius: Die Schuhmacher- und Schneiderdarstellungen des niederländischen Malers Quiringh Gerritsz. van Brekelenkam, Wallraf-Richartz Jahrbuch 50 (1989), 141-61.
Uő: Quiringh van Brekelenkam, (Ars Picturae III.), Doornspijk 1992.
Saur Allgemeines Künstler-Lexikon, Bd. 14, München – Leipzig 1996, 95-96.
Dr. Kovács Zoltán