220. Munkácsy (Lieb) Mihály (Munkács, 1844 - Endenich, 1900)

Kislány kutyával, 1880 körül

olaj, fa

40,5*31,5 cm

j.j.l.: Munkácsy

Kutyák és gyerekek
Munkácsy Mihály az 1876-os évben alkotott tanulmányok után 1877-ben fejezte be a Két család, pontosabban a Két család a konyhában című háromalakos, nagyméretű zsánerképét. A képen egy anyát látunk két kis gyerekével, amint egy másik családban, egy kutyacsaládban gyönyörködnek. A konyha padlójára tett tálkából egy szuka és három kis kölyke falatoznak éppen. A kompozíció báját a mosolygó anya, a kedves gyerekek, valamint a nagyon karakteresen megformált kiskutyák adják. Munkácsy évekkel később újra elővette ezt a témát, de egy sokkal gazdagabb miliőbe és egy összetettebb narratívájú kompozícióba helyezte. A gazdagon berendezett szalonban a fiatal édesanya karosszékben ülve gyönyörködik a kutyacsaládban, miközben három gyermeke egy dadus társaságában játszadozik a kiskutyákkal.
Munkácsy zsánerképeinek legjellemzőbb vonása, hogy modelljei szinte kizárólag nők, valamint, hogy csaknem minden képén szerepelnek gyerekek is. Már első nagysikerű képének, a Siralomháznak is két karakteres gyerekszereplője van. Az elítélt bűnöző leendő árvája, valamint egy bámészkodó kisgyerek. A gyermekét tartó anya jellegzetes alakja pedig külön kompozíciókon éppúgy előfordul, mint a Zálogházon, vagy a Krisztus-trilógia képein. Munkácsy nemcsak szerette a gyerekeket, hanem maga is szeretett volna saját gyermeket. A teljes család hiánya, saját korai árvasága is közrejátszhatott abban, hogy mindazt, ami életéből hiányzott, a festményein pótolta.

Variációk egy témára
Munkácsy az 1870-as évek végén már nemzetközileg is elismert művész, számos esetben már elővételben is rendelnek tőle munkákat. Ugyanakkor már az 1870-es végén is folyamatosan az egészségi állapotára panaszkodik feleségéhez írt leveleiben, s gyakran említi azt is, hogy dolgoznia kell, holott pihenésre lenne szüksége. Ritkán engedheti meg magának, hogy teljesen a saját örömére fessen. 1877-1880 körül két nagy mű foglalkoztatja: a Milton és a Krisztus Pilátus előtt. Ideje nagy részét ezek a munkák kötik le, de eközben több levelében is arról ír, hogy gyorsan be kell fejeznie ilyen-olyan kisebb képeket is. A másik nehézség, amivel a betegsége mellett szembesülni kell, hogy nagyon nehezen talál modelleket a képeihez. Ezen kívül – ahogyan azt szintén a leveleiből tudjuk – sokszor volt elégedetlen egy-egy alak kidolgozásával, így azt, ha kellett, újra és újra lekaparta, majd újrafestette. A fentiek mind közrejátszhattak abban, hogy a már jól ismert beállításait, kompozíciós sémáit újra és újra elővette.
A Két családon szereplő alakok, a gyermekét tartó anya, vagy az elől álló kisgyerek
beállítása más Munkácsy-kompozíciókon megismert megoldásokat mutat. A jelen képen látható, kutyát tartó kisgyerek szintén egy ilyen tipikus Munkácsy-figura.

Egy ismeretlen Munkácsy-mű
A kiváló minőségű mahagóni deszkára festett kompozíció a Munkácsy-szakirodalomban eddig még nem ismert alkotás. Végvári Lajos 1958-as monográfiája volt az eddigi egyetlen olyan publikáció, amely a rendelkezésre álló források, katalógusok, számlakönyvek alapján a teljesség igényével próbálta meg összeállítani Munkácsy műveinek katalógusát. A festményeket összegző 630 tételes katalógusban tizenegy olyan tétel szerepel, melyek mind a Két család című kompozíciókkal hozhatók összefüggésbe. Ezek közül három a szalonban, négy a konyhában ábrázolt változatokhoz tartozik, ezeken kívül pedig még négy darab, kutyákat ábrázoló kompozícióval is találkozunk. A Végvári-monográfia megjelenése óta eltelt hat évtizedben több olyan Munkácsy-mű is felbukkant, melyekről a monográfia nem tett említést, sőt addig ismeretlen kutyás-gyerekes kompozícióval is találkozhattunk már. A most árverésre kerülő kép is egyike azoknak a Munkácsy-műveknek, amelyekről mindezidáig nem volt tudomásunk. A festmény 1876-1880 között készülhetett, abban az időben, amikor Munkácsyt intenzíven foglalkozatta a Két család tematika, az anyák, dadusok, gyerekek és kutyák zsánerszerűen összekomponált jelenete.

Bellák Gábor