607. Vörös Géza (Nagydobrony, 1897 - Budapest, 1957)

Utcarészlet, 1936

39,5*45 cm

j.j.l.: Vörös Géza 36

Vörös Géza (Nagydobrony, 1897-Budapest, 1957)
Utcarészlet, 1936

1936 különösen jó éve volt Vörös Gézának. Ekkor jutott el először Zebegénybe, ahol csatlakozott a Szőnyi István körül kialakult művészkörhöz. Ez volt az az év, amikor Szőnyiék elhatározták, hogy az állandó és fárasztó gyaloglást felváltják a biciklizéssel, s ennek megfelelően, képekért cserébe be is szerezték az ekkor még újdonságnak számító kétkerekűeket. Valamint ez volt az az év is, amikor Szőnyiék portájára, szintén egy képgyűjtő jóvoltából megérkezett egy valódi ló. Elekfy Jenőné írja le élvezetes visszaemlékezéseiben, hogyan törették be egy szabadságon lévő huszártiszttel a makrancos jószágot, hogy azután a gyerekek megtanulhassanak rajta lovagolni. Zebegény, a Duna-kanyar talán legfeltűnőbb szépségű községe csak úgy vonzotta a művészeket. A két háború között dolgozott itt Berény Róbert, Vass Elemér, Bernáth Aurél, Czigány Dezső, Patkó Károly és még sokan mások. Szőnyi vonzása mellett, maga a táj volt a legfontosabb hívogató és ennek Vörös Géza sem tudott ellenállni, aki több nyáron át is festette Zebegény szebbnél szebb részleteit. 1936-ban egy sorozatnyi gyönyörű tájképpel tért vissza Budapestre, melyek közül többet ki is állított pár évvel későbbi gyűjteményes tárlatán. Vörös most aukcióra kerülő remek tájképe is ekkor, 1936 nyarán Zebegényben született. A Dunát övező dombokra-hegyekre épült település meredek utcái remek, különleges perspektívájú látvánnyal szolgáltak. Míg Szőnyit például a nagytávlatú, széles horizontú panorámák vonzották, addig Vörös 1936-os zebegényi festményei közelképek, a település egy-egy színpompás, festőien jellegzetes részletét emelik ki. A háztetők és falak egyenesei, az út kanyarodása és a távolabbi hegyek hullámzása gyönyörű kompozícióvá álltak össze Vörös olajképén. Mindehhez járultak még a dús nyári vegetáció harsogó zöldjei és kész a remekmű. Budapestre hazatérve, Vörös Géza első ízben vállalta el a Fészek Művészklub nagy téli műterembáli dekorációjának elkészítését. Hatalmas sikert aratott a Karinthy Frigyes „Így írtok ti”-ötletét átíró, „Így festetek ti” című falképével, melyen a festészet történetének klasszikusai és a legjobb hazai kortárs művészek remek karikatúrái, együttesen szórakoztatták a fővárosi művésztársadalmat. Vörös Géza számára tehát az 1936-os esztendő, mind művészi, mind pedig társadalmi szempontból is kiváló évnek bizonyult.
Rum Attila